Ötletvár

Már megint egy “újrahasznosüti”! Na most lebuktam, van répareszelék lefagyasztva is ;-)! Jelen esetben mákkal turbóztam, és ha már mák, akkor legyen alma is!

Ez is az olcsóbb, házias megjelenésű paleo sütik közé tartozik, ráadásul, mivel mákliszt van benne, ezért nagyon egészséges, sokféle ásványi anyag és nyomelem tárháza, erről bővebben például itt olvashattok.

Mondom turbózva, de persze csak annak igaz ez az állítás, aki szereti a finom mákos ízélményt! Levente például csak nagy finnyogva evett egy kockányit, hát most megtudtam, hogy Ő sajnos nem tartozik a mákrajongók táborába :-(!

Nem úgy a többiek, akik bőven kivették részüket… a tepsiből! 🙂

Hozzávalók:

25 dkg répapép, vagy reszelt répa

15 dkg mákliszt

4 db tojás

2 ek. méz

4 ek. eritrit

1 nagy ek. puha kókuszzsír

1/2 kk. fahéj, őrölt szegfűszeg

csipet gyömbér

csipet só,

és annyi víz amennyit felvesz, a mákliszt sokat elnyel, ez kb. 1-1,5 dl, végeredményképpen sűrű tésztát kell kapnunk!

a tetejére 4 db közepes méretű alma

A tojásokat felverjük csipet sóval, ha ez megvan az összes hozzávalóval együtt tegyük egy nagy tálba, és lendületesen keverjük össze, mert hát ugye, ha reggel csináljuk erre nincs sok idő! 🙂 A vizet hagyjuk a végére, lassan öntögessük és ha ez is megvan hagynunk kell állni egy kicsit! Ezalatt készítsük elő a sütőalkalmatosságot, -jelen esetben egy 22*28 cm magas falú tepsi volt- melegítsük elő a sütőt 180 °C-ra, és foglalkozzunk az almákkal is! Azaz hámozzuk meg, és a reszeljük le a reszelő nagy lyukú oldalán!

Terítsük el a tésztát a tepsiben egyenletesen, fedjük le az almareszelékkel és szórjuk meg egy-két evőkanál eritrittel. Majd alsó-felső sütéssel 180 °C-on süssük 35 percig!

Mint mondtam, házias a megjelenése! 🙂

 Jó sütögetést!

Ismét egy “újrahasznosütit” hoztam nektek, most répalé készítésből maradt finom répapép van itthon, ebből sült a reggelinek szánt édes paleo kenyér. Külön jó, hogy ez a paleo süti kb. 5 perc alatt összedobható, olcsó és finom!!!

A kiindulási receptet a Nők Lapja Café-n találtam (itt), de azért változtattam rajta ezt-azt! 😉

Hozzávalók (sz:9*h:23*m:6 cm szilikon püspökkenyér forma)

• 25 dkg sárgarépapép/reszelt sárgarépa
• 25 dkg kókuszreszelék kávédarálón finomra őrölve
• 4 db tojás
• 1 dl kókusztej
• 1 ek. méz
• 3 ek eritrit
• 1/2 kk. fahéj

Villával és csipet sóval vidáman felverjük a négy tojást, majd hozzáadjuk a többi összetevőt is, és keverjük össze egy fakanál segítségével, végül jöhet a kókusztej, melynek megadott mennyisége nem szentírás, ha száraznak találjuk adjunk még hozzá!

Vékonyan kikenjük a formát a változatosság kedvéért kókuszolajjal, és a sűrű masszát egyenletesen elosztjuk benne. Végül 180 °C-on alsó-felső sütéssel 40-45 perc alatt készre sütjük!

Tálaláshoz most cukormentes baracklekvárt adtam, engedékenyebb napokon mézzel is fogyasztjuk! 🙂

Jó sütögetést!

Akik nem paleo módon táplálkoznak el sem tudja képzelni, micsoda kihívás egy-egy olyan kenyeret, vagy zsömlét gyártani maglisztekből, hogy az mind ízre, mind állagra megfelelő legyen! Íme egy újabb remeke házi pékségemnek!

Bár már elmúlt Szent-Mihály napja, most még is visszakanyarodnék hozzá egy kicsit, a hét lezárásaként, mert ezekkel az energiákkal még most is van dolgunk!

És mert ennek az ünnepnek az apropóján született ez a cipó! Mert, ha figyelmesen olvastátok a Mihály napi bejegyzés eddigi részét, akkor tudjátok, hogy nincs Miháy nap cipó, vagy kalács nélkül. A paleo gyermek sem maradhat le a közös cipózásról, így erre az alkalomra igyekeztem olyan kenyérféleséget készíteni, ami a megtévesztésig hasonlatos a nagy asztalon lévő hagyományos péksüteményhez, és úgy alakult, hogy az íze is igen pazar lett! 😉

Hozzávalók:

15 dkg mandula (őrölt)

15 dkg szezámliszt

3 ek gesztenyeliszt

3 ek tápióka keményítő

3 csapott ek. útifű maghéj liszt

2 ek chia mag (elhagyható, ha használjuk akkor 1 ek kevesebb útifűmaghéj kell bele)

1 nagy marék pirított napraforgómag

2 dl növényi tej

1 ek ecet

2 tk só

1 tk szódabikarbóna

1 kk egész fűszerkömény

1 kk. őrölt fűszerkömény

1 kk őrölt bors

5-6 dl víz

A száraz hozzávalókat a szódabikarbóna kivételével elkeverjük egy nagy tálban!

2 dl vízhez hozzáadjuk a szódabikarbónát és a tál felett, amelyben a lisztkeverék van hozzáöntjük az 1 ek. ecetet, majd a lisztre zuttyintjuk, és átkeverjük. Ezután jöhet a többi folyadék (ha nem használunk növényi tejet 2 ek. zsiradékkal lágyítsuk a tésztát), gyúrjuk át, ami ennél a tésztánál valóban olyan mintha dagasztanánk!

Hagyjuk állni 30 percet, majd gyúrjuk át ismét, ha szükséges pici vizet, vagy “tejet”, adjuk a tésztához, hogy ruganyos legyen!

Kapcsoljuk be a sütőt 200 °C-ra!

Vizes kézzel formázzuk meg a cipókat, és helyezzük sütőpapírral kibélelt tepsire!

35 percig süssük alsó-felső sütéssel, majd további 20 percig hőlégkeveréssel!

Hadrendben a cipók 🙂

Jó sütögetést!!!

A Waldorfos hagyományok egyik jeles ünnepe a télbe vezető Szent Mihály napja, máshol kevésbé tartják számon, mi is azóta ismerjük behatóan, amióta a gyermekeink ilyen iskolába, óvodába járnak.

Ez egy kedves, megható ünnep, sok mindenről szól egyszerre: a fényről és a sötétségről, bátorságról és félelmeinkről, jó és rossz cselekedeteinkről.

Ekkor veszik kezdetét a betakarítás és a felkészülés a hosszú télre, ez a befelé fordulás, befelé figyelés időszaka is!

Szent Mihály napja (szeptember 29.) (Forrás)

Szent Mihály napját abban az időszakban ünnepeljük, amikor a napok rövidebbé válnak, a sötétség elhatalmasodik. Szent Mihály az emberiség védője, aki legyőzi a Sárkányt, erősíti bennünk a bátorság, az együttérzés és a kitartás eszméit. A gyerekek történeteket hallgatnak a bátor lovagról, aki fénykardjával legyőzi a szörnyet. Ez a kép a gyerekeket arra szólítja, hogy lelkükben is szembe tudjanak nézni saját félelmeikkel.

Szent Mihály ünnepkör

Mihály arkangyal – aki magában hordozza az őserőt, aki az emberek bátorítója, segítője, a gonosz hatalmának legyőzője – az ünnepkör meghatározója. Szent Mihály történetét mesében és az ünnepkörhöz kapcsolódó játékokban jelenítjük meg. Ebben az időben tesznek a gyerekek “bátorságpróbát”, ahol néhány akadályon kell magukat átküzdeni, és ha bátor volt, akkor jutalmául megkaphatja Szent Mihály kardját, a bátorság bíbor palástját, és a koronát a fejére. A legenda ilyen átélésével jut élményhez a gyermek, amely majd segíti, hogy későbbi élete során önmaga is meg tudjon küzdeni a maga sárkányával, gonoszával és azt a lelkében le tudja győzni. Az ünnephez szorosan hozzákapcsolódik a mérleg és a kenyér szimbóluma, ami az évszakasztalon és a mindennapi tevékenységekben is megjelenik. A mérleg az emberi mértéket mutatja a jó és rossz között, amit mi a gyerekekkel együtt az évszakasztalon elhelyezett mérlegben megjelenítünk a reggeli körök alkalmával. A mérleg egyik serpenyőjében egy nagy fekete kővel jelképezzük a rosszat, míg a másik serpenyőjében a gyerekek által gyűjtött fehér kövecskékkel, a jót helyezzük szembe és mérjük meg a jócselekedetek “súlyát”.

A nyárhoz kapcsolódva még ebben az időszakban a búzamagokat kiszedegetjük a kalászokból, megőröljük, és bedagasztjuk, cipónak kisütjük. Ez a Mihály cipónk, mely jelképezi, hogy ezentúl, az év során, az új gabonából készítjük el cipóinkat, kalácsainkat. Ezzel is a természet folyamatosságát kívánjuk jelképezni.

A bátorság próba alkalmával a négy fő elemmel küzdenek meg a gyerekek / tűz, víz, levegő, föld/.

Ebben az időben fontos, hogy felébresszük a gyerekek jó szándékát. Az ünnep első reggelén pl. egy kétserpenyős mérleg egyik felét egy nagy fekete kő húzza le, a gyerekek segítsenek Mihály arkangyalnak azzal, hogy minden nap  mese után egy-egy fehér kavicsot tesznek a másik serpenyőbe.(Vagy minden egyes jócselekedet után tehetnek egy-egy fehér kövecskét.) Egyszer csak egyensúlyba kerül a mérleg, majd a „jó” oldal lesz a nehezebb.

És az ovisok kedvence 🙂 a Sárkányeresztés- ez a szép szokás nagyon jól illik Szent Mihály ünnepéhez: A magasan repülő sárkányt erősen tartja egy gyermeki kéz lenn a földön, s vissza is tudja hozni akár. 

Ez olyan szép nem???