Ötletvár

Ez egy gyors, tojás-, tej-, lisztmentes sütés nélkül készülő torta, más néven hüti :-))

Nyáron fagyi lesz a krémből, olyan ízes, könnyű és finom,mint a legjobb kézműves fagylat!

Tegnap Hanna névnap volt! Nálunk az ünnepelt nem kap nagy, vagy sok ajándékot, hanem csak apróságokat, de a torta ilyenkor is jár, sőt már elvárás is! Hannuskám is egész délelőtt kérdezgette, – mivel látta, hogy a konyhában tüsténkedem – hogy ugye már az Ő tortáját készítem? De igazság szerint épp 70 db megrendelt paleo muffin és nem kevés kókusztej legyártásával voltam elfoglalva. Így hát ennyi sütögetés és konyhai teendő mellett már, hogy nem volt idő és kedv bonyolult torta-csoda készítésére. 

De azoknak a nagy kérő barna szemeknek mégsem tudtam ellenállni, ezért fejben gyorsan megszületett egy olyan torta ötlete, amely könnyű, finom és főként nem igényel sütést!

Hozzávalót:

A torlaphoz:

25 dkg őrölt mag (mandula, dió, vagy mogyoró)

10 dkg kókuszolaj (diós alaphoz elég csak 5 dkg)

4-5 ek eritrit

2 ek holland kakaó

kb. 0,5 dl víz

Az S-késes robotgépbe betesszük a mandulát, diót vagy mogyorót, majd hozzáadjuk a lágy, de nem folyós állagú kókuszolajat, az eritritet, a kakaót, és a vizet. Az egésznek krémes, de nem híg masszát kell alkotnia! Nekem egy 22 cm átmérőjű szilikon gyümölcstorta formám van, abba tettem bele az elkészült tésztát és fakanállal, meg a kezemmel eloszlattam, és beraktam a hűtőbe, jó pár órára, de csalhatunk, is és rakhatjuk egyenesen a fagyasztóba!

A krémhez:

2 doboz Cocomas kókuszkrém

1 db  bio citrom reszelt héjja, és a leve

6-7 ek eritrit

1 cs Habfixáló (elhagyható)

A behűtött kókuszkrémet az eritrittel és a reszelt citromhéjjal kemény habbá verjük, ha használunk Habfixálót félidőbe tegyük hozzá, mielőtt kikapcsolnánk a habverőt lassan csorgassuk hozzá a citrom levét is. Majd egyenletesen terítsük el a megdermedt alapon és tegyük vissza a hűtőbe minimum egy órára.

Legjobb, ha legalább egy órát áll a hűtőbe felvágás előtt! Nálunk nem volt erre idő, megjöttek a nagyszülők köszönteni. :-))

Néhány éve van birtokunkban családi óriás barátunk egy ezüst szinü Mazda MPV.  Imádjuk is, mert tágas, kényelmes, megbízható, de koránál és rohamosan rohadó kasznijánál fogva, lassan csere érett lesz! Hogy ne csak mindig főzzek, most azon lamentálok, vajon, milyen is az igazán jó családi autó NEKÜNK!

Ilyen a mi “kicsikénk”! Sajnos már MPV-t nem gyártanak 🙁

Lássuk, hogy is van ez adott két felnőtt és csatolt alkatrészként 4 kiskorú (11, 9, 4, 2 éves) gyermek, tehát az autóban egy-egy alkalommal eleve hatan vagyunk, és ha még utazásra is adjuk a fejünk, akkor a helyzet csak bonyolódik! 🙂

Korábban, amikor még kevesebb gyermekkel rendelkeztünk,  is fejtörést okozott hogy egy-egy nyaralás alkalmával, mit és mennyit vigyünk magunkkal. Pl. ruhaféléből, kicsi gyerekek mellett ez nagyon bonyolult számítást igényel, figyelembe kell venni az időjárás változó mellett, összegezni kell az étkezések számát, a vécézések számát (pelenkásoknál kell számolni a kiszivárgó tartalommal, szobatisztaság útján lévőknél a pisilni kell, pisilni kell, áááá bepisiltem 🙁 helyzetekkel), majd meg kell szorozni a napok számával, hozzáadni minimum 4 garnitúrát a nem várt elesések, játék a homokban, fagyiztunk, gyümi levet ittunk, és egyéb előre nem tervezhető, de tiszta ruhát igénylő esetekre.

Na, ha már mindent számba vettünk és be is pakoltuk, akkor rájövünk, hogy a mi ruháinknak már nincs se táska, sem hely, nekünk jó lesz, az ami rajtunk van meg egy fürdőruci! 🙂 Mert ez a táskámban is elfér. De ami az aprónépet illeti, nekik kell még az autóba kismotor, kis kád, bili, kis bicikli, alvós állat, társas játék, mesekönyv, pelenka, pelenkázó, törlőkendő… Az útra annyi kaja, hogy egy hadsereg jól lakna egyébként, de hát utazás alatt jól esik folyamatosan enni! Mindemellett úgyis venni kell, mert már félúton elfogyott minden, és mi még nem is ettünk! 🙂

A fentiek jól modellezik, hogy az elsődleges szempont nálunk, hogy egy családi autó nagy legyen, vagy inkább óriási, de azért még B kategóriával vezethető.  A méretéből fakadóan, nagyon nem mindegy, hogy ezt a nagy kasznit, milyen motor viszi. Én mint sokat vezető női vezető imádom a nagy és erős motort egy autóban! Utálom, ha az autópályán vánszorogni kell, vagy ha nem merek egy lomha autó miatt belekezdeni egy előzésbe… brrr, és fontos azért is mert én állandóan késésben vagyok, ergo mindig sietek, meg hát Anya szeret sportosan vezetni :-).

Ami még fontos, hogy ne csak nagy legyen, de kényelmes is, egyszerűen nem értem azokat az autó gyártókat, akik a hátsó üléssorokban, ilyen keskeny, kemény padokon, vagy székszerű valamiken akarják a hátul utazókat kínozni. Ebből a szempontból etalon nekem a mi MPV-nk vagy a francia nagyok pl. Peugeot 807, vagy a Citroen C 8 franciás kényelme. Ezúton üzenem a gyártóknak, hogy a gyerekek egyébként sem kedvelik a hosszú utazást egy zárt kaszniban, főként nem, ha még feszengeni is kell benne!

Erről beszélek!

Meg erről! Nyomunk egy társast a pihenőben?

És, ami álmaink netovábbja /és a mi autónk rendelkezik is vele/ az a tolóajtó!!! Gyerek mellé kell a csúszó ajtó, ezt mostanában kezdték el beszerelni a családi autókba, de én a kisebb kategóriákban is kötelezővé tenném, mert ezek a büdös kölkök nem átallanak folyton versenyezni, hogy ki ér oda hamarabb az autóhoz. Ennek a rendszerint mellettünk parkoló lehetőleg már idős korú szívbeteg néni, vagy bácsi, esetleg mindkettő autója látja kárát, amikor nagy lendülettel neki csapódik a mi autónk ajtaja! 🙁

A tolóajtó minden pénzt megér!!! Az elektromos, meg még annál is többet!

Nekem nem fontos a dvd lejátszó a kocsiba, bár biztos sokkal halkabbak lennének a gyerekek útközben, de a mi nevelési elveinkkel nem nagyon egyeztethető össze. És egyelőre nem érzem a hiányát a parkoló asszisztensnek mert parkolni, és tolatni általában jól tudok, de biztos hasznos egy ilyen opció, viszont a barátnőm kocsijába szerelt tolató radar annyira gáz, hogy megfogadtam olyan nem lesz az autónkban, inkább nekifutok többször! 🙁

Tudom, tudom, de akkor is én ettől teljesen kész vagyok!!! Üzenete számomra! Kuss legyen, oszt bámuljad a tévét!!!

Másodlagos továbbá a színe, nem én nem szeretnék piros autót 🙂 viszont a megjelenése azért fontos, teljesen le tud venni a lábamról egy szép autó, persze, hogy kinek mi a szép az relatív.

A miénk kicsit robosztus, tekintélyt parancsoló, amit tovább fokoz a magas vezető ülés. A belső kialakítást tekintve pedig inkább puritán, egy családi hodálynál tökre jól van ez így, nagyon sajnálnám, ha egy igazán igényes autót koszolnánk napi szinten! Így is folytonos szélmalom harcban állok a naponta termelődő szeméttel!!!

Apropó szemét,  ha én egyszer családi autót tervezhetnék hát az biztos, hogy széria felszereltségként szerepelne, valami takarító szerkezet, olyasmi, mint a házaknál a falba épített porszívó, de ez olyan lenne, ami elnyel minden padlón landoló mazsolát, morzsát, téli időben latyakot, sót, kavicsot, fadarabot! Plusz egy másik funkciója rendszeresen letakarítja belülről az ablakot, amit szorgos gyerekkezek előszeretettel díszítenek maszatrajzokkal. De legalább egy beépített szemetest raknék bele, akkor talán könnyebb lenne rávenni a lurkókat, hogy ne az ülés mellé ejtsék be a banánhéjat, vagy az ultrafontos Spar matrica védő papírját! És az én idegrendszerem sem borzolódna, amikor más félórás belső takarítás után megszállják az autót újra, és látom, hogy minden kezdődik elölről. 🙁

További vágyaim: ezekből kell egy családi autóba pl a kisebb és nagyobb tartók, dobozok, tárolók, stb, mert ezekből sohasem elég, és valami használható kabáttartót is felfedezhetnének már, hogy a menet közben levételre kerülő kabátok, ne heverjenek a földön a banánhéj társaságában! A csomagtartóba, egy hűthető tároló, ami a nyári bevásárlások idején nagyon jönne jól. És szeretném, ha az ajtó távirányításra nyílna, főként a gyereke által oly sokat cibált tolóajtóé, mely ajtó kilincsének karrierje a mi autónkon már derékba tört, de legalább a csomagtér ajtaja.

Ez sem rossz megoldás

Pakolásról, rakodásról jut eszembe, hogy mennyire fontos, hogy a 2. és 3 sor ülései jól variálhatóak legyenek, de ennél is fontosabb, hogy egyedül is tudjam alakítani. A jelenlegi autónk ülései jól variálhatóak, de mivel a fotelek darabonként kb. 40 kg-ot nyomnak ezért a mozgatásuk mindenképp férfi erőt igényel. Nem vagyok egy gyenge csajszi, de ha autórendezésre kerül a sor észrevétlenül somfordálok el a másik irányba Apára hagyva a munka oroszlánrészét. :-). Viszont, ha az ülések padlóba süllyeszthetőek lennének bizonyára nagyobb lelkesedéssel fognék hozzá magam is.

Összefoglalva az én családi autóm nagy, tágas, kényelmes, megbízható, tolóajtós(!), jól pakolható, erős motorral szerelt, biztonságos, keveset fogyaszt, könnyedén variálható, figyelmeztet bizonyos dolgokra (lámpa, öv, kulcs), távirányításra nyitja és emeli az ajtókat és rendet tart!!! 🙂

Hát ilyen az én álom autóm, és a tiétek???

Ismét egy paleó sütit készítettem, most reggelire péksütemény helyett.

Megint besokalltunk a tojástól, így kénytelen voltam “meglepni” magunkat valami finom és laktató reggelivel. 🙂 Sütöttem hát előző este egy mogyoró piskótát. Nem, nem elírás! A paleó változat, mindig valamilyen maglisztből készül, jelen esetben az egész piskóta finomra őrölt, héj nélküli török mogyoróból.

Amikor először szántam rá magam, hogy valamilyen olajos mag őrleményéből készítsek piskótát, hát igen csak vakargattam a fejem. Felkészültem a legrosszabbra, vizionáltam egy összeesett valamit, a korábban megszokott könnyű tészta helyett. A végeredmény ezzel szemben tökéletes lett, és még finomabb, mint a lisztes változat, mert minden így készült sütemény, mivel már a tésztájában hordozza az alapanyag ízét is, ráadásul még a textúrája is légiesebb lett, minden falat ellenállás nélkül adja meg magát nekünk.

Fókuszban a psyllium részecskék :-O

Hozzávalók:

25 dkg héj nélküli török mogyoró, finomra őrölve

10 dkg kókusz reszelék finomra őrölve, (vagy a tejkészítésből szűrés után visszamaradt kókusz massza, a maradék nélküli felhasználás jegyében)

5 egész tojás

csipet só

csipet szódabikarbóna

5 ek eritrit

A tojásokat csipet sóval és az eritrittel fehéredésig keverjük, hozzáadjuk a kókuszmasszát is, majd a többi hozzávalót.

Ha reszelékből dolgozunk, akkor azt is finomra őröljük kávédarálóval, és összeházasítjuk a mogyoróval, a szódabikarbónával és ezt az elegyet keverjük hozzá a tojásos krémhez. Én most lusta háziasszony módjára minden alapanyagot robotgéppel kevertem össze, majd egy sütőpapírral kibélelt szögletes sütőformába öntöttem a híg masszát. 175 °C sütőben alsó-felső sütéssel 35′ percig sütöttem, után végeztem el a  tűpróbát, de eddigre el is készült, nem kellett tovább sütni. Reggelig rácson pihent a spájzban.

És most néhány szót a vanília öntetről, kizárólag növényi alapanyagokból készült,  tojás sem került bele!!! Az alapja 1 liter kókusz-kesu “tej” frissen készítve, szűrés után azon melegében került bele a vanília kivonat kb. 1 evőkanállal és egy késhegynyi kurkuma, hogy szép sárga legyen. Tettem még bele 3 ek psyllium (útifű maghéj),  kb. 3 ek. kókuszolaj, és kb. 10 dkg eritrit, azért nem tudom megadni a végleges mennyiséget, mert érzésre rakosgattam, mindenkinek ezt javaslom :-)! (Ha csak fél liter tejből készítjük másnapra jó kis pudingot kapunk belőle!)

És most a fotóról, amiért előre is elnézést kérek, belátom nem sikerült túl jól! 🙁  Megmagyarázom 🙂 Az egyik oka ennek, hogy 6. 45 perckor kattintottam kettőt, hirtelen felindulásból, sietve, hogy gyorsan le tudjam ültetni a családot reggelizni. Most nem volt idő művész beállításokra, és hosszadalmas rendezgetésre.

A másik ok, hogy mint fentebb írtam ez a vanília krém nem tartalmaz tojást, ráadásul nem volt itthon útifű maghéj lisztem, csak a hagyományos változat, így a fényképen pálcika formában ott virítanak a kis psyllium darabkák 🙁 Hezitáltam is rajta, hogy közzétegyem-e a recit, ilyen fényképpel???

Aztán úgy döntöttem, hogy ez mindenképp jó alternatíva lehet, akár reggelire, akár vendégfogadásra (persze, csak akkor lesz igazán csinos, ha a hibámból tanulva útifű maghéj liszttel, vagy esetleg tápióka keményítővel készítitek a mártást)!

Korábban már utaltam rá, hogy Pocak Panna blogja az egyik kedvencem, sajnálom, hogy már nem, vagy csak nagyon-nagyon ritkán posztol új recepteket. Tavaly többször is elkészítettem ennek a sütinek az eredeti diós verzióját, mert én úgy is imádtam! Viszont Hannuskám azért nem szerette, mert a dió csípte a száját, Levi pedig túl vastagnak találta a tojáshabot, ami a tetejét díszíti, ezért sokáig nem került elő a receptje a tarsolyomból. De már nagyon vágytam a mákos süti ízére, ezért úgy döntöttem felfrissítem a receptet és magunkra hangolom, olyan jól sikerült, hogy vittünk magunkkal az iskolai farsangra is a büfébe, ahol percek alatt elkapkodták az egészet!

Az új verzióra senkinek nem volt panasza, a család minden tagja lelkesen tüntette el azóta már több alkalommal is!

Hozzávalók

A tésztához:

6 tojássárgája

10 dkg darált héjától megszabadított mogyoró

15 dkg darált mák

1,5 kk szódabikarbóna

3 ek eritrit

kb. 1 dl növényi tej

A tojások sárgáját az eritrittel fehéredésig keverjük, a mákot, és az S-késes robotgéppel finomra őrölt mogyorót elkeverjük a szódabikarbónával, ezután mehet hozzá a tojásos szmötyi. Ez még így elég száraz ezért kell hozzá a tej, lassan öntögessük hozzá, nehogy túl híg legyen, bár a mák elég sok folyadékot felvesz, hagyjuk állni egy kicsit. Az elérni kívánt állag nem önthetően híg, hanem terülős, sűrűbb, ragacsos! Ha valaki ez alapján még mindig nem tudja írjon és lefotózom! 😉

Az almás réteghez:

6-8 alma mérettől függően (én inkább a savanykásat szeretem)

1 teáskanál fahéj

1 kk őrölt szegfűszeg

1/4 citrom leve

3-4 ek eritrit

1 tk psyllium (útifű maghéj) liszt (mert már ilyen is van, nekem első próbára szerelem)

Korábban megpároltam az almát, de a legutóbbi két alkalommal már nem, hanem nagy lyukú reszelőn lereszeltük a meghámozott almákat, azért a többes szám, mert ez általában rátestálom a gyermekeimre, nagyon profik már, megcsöpögtetem a citrom levével, megszórom a fűszerekkel az eritrittel, és az útifű maghéj liszttel, hagyom állni néhány percet és mehet is a mákos alapra. Ekkor tolom be a sütőbe a tepsit, és 180 °C-on alsó felső sütéssel kb. 20 percig sütöm.

Amíg sül készítsük el a habot a tetejére!

A habréteghez:

6 tojásfehérje

csipet só

1/2 citrom leve

4-5 ek eritrit (ettől a hab, roppanós lesz mint a habkarika)

5 dkg darált mák

Keressünk egy roppant nagy üstöt, mert jól meg fog nőni a tojáshab, és vegyük elő az elektromos habverőt is, elképzelésem sincs, hogy enélkül hogyan lehet elbánni a tojásfehérjével, lehet, hogy el kellene mennem cukrásztanoncnak, hátha ott még tanítják a hagyományos módszert is! 🙂

Nos a tojásfehérjébe szórjuk bele a csipet sót és öntsük hozzá a citrom levét is, kezdjük el alacsony fokozattal verni a tojást és menet közbe szórjuk bele az eritritet is, kapcsoljunk magasabb fokozatra és verjük teljesen keménnyé a habot. A hab kész vegyünk a kezünkbe fakanalat és óvatosan forgassuk bele a darált mákot is.

A 20 perc elteltével vegyük ki a süteményt, váltsuk a sütőt 150 °C, és egyenletesen terítsük el a habot a sütemény tetején, majd toljuk vissza a sütőbe, még kb. 15 percre, az idő letelte után nézzünk rá, hogy kellően megszilárdult e a hab a tetején, ha nem akkor még adjunk neki 5 percet.

Mielőtt felvágnám, Én meg szoktam várni, hogy kihűljön, mert nekem még nem sikerült forrón szépen szeletelni, de szükség törvényt bont, volt már rá példa! 🙂

Kb. három ilyen csapat lett, jutott bőven mindenkinek 😉

Avagy mit egyen a paleó, ha böjtöl

Elkezdődött a nagyböjt, két évvel ezelőtt simán végigéltem a böjti 40 napot hús nélkül, sőt még utána is sokáig nem kívántam és nem is ettem húst. Annak gondolatával is  kacérkodtam, hogy végleg elhagyom az étrendemből.  Ez az időszak ráadásul egybeesett 4. várandóságommal is, teljesen meg voltam győződve róla, hogy ez a gyermek biztos vegetáriánusnak fog születni. :-). Persze az élet nagy tanító, Soma nem vega, sőt egy valódi ragadozó :-D, és amióta paleók vagyunk azóta én is elmerültem a “fertőbe”.

Az elején nagyon nehéz volt, hogy a paleóban ennyi húsos és tojásos étel van, ezt ellensúlyozandó törekszem rá, hogy a kenyérfélék (pl.  ez a zsömi, a kenyér, vagy a pizza) valamint a sütemények, torták ne, vagy nagyon minimális mennyiségben tartalmazzanak tojást.

De a húst egyelőre nem tudom teljesen elhagyni, mert elfog a pánik, hogy akkor mit fogok enni???? :-∫

Amit tavaly még teljesen lehetetlennek ítéltem meg, mert megrémített a gondolat, hogy nem fogok tudni mit enni, átértékelődött bennem, és most úgy érzem, tudok úgy étkezni paleó módra is, hogy ne kelljen húst fogyasztanom! Ezen felbuzdulva el is döntöttem, hogy ha most elsőre nem is 40 napig, de a Húsvét előtti 2 hétben húsmentesen étkezem.

És akkor mi marad, hát sok-sok zöldség nyersen salátának, valamint sülve-főve kenőkének, vagy fasírtnak + paleo sütik, péksütik, kenyerek + tojás+ magvak és aszalványok+gyümölcsök. Azért van még miből választani nem de?

Amit biztosan fogok készíteni az rengeteg főzelék, az egyik kedvencem például a cukkini főzelék, sokkal harmonikusabb, krémesebb az íze mint a töknek, magában, kenyérrel, vagy zöldségfasírttal nálam abszolút favorit!

Hozzávalók 1 nagyétvágyú 🙂 személyre:

2 db baby cukkini kb 0,5 kg

1 tk kókuszolaj

1 dl növényi tej (nálam a kókusz-kesu a sztár)

1 gerezd fokhagyma

1,5 tk amarant liszt, vagy tápióka keményítő

só, bors, kapor és frissen reszelt szerecsendió

A cukkinikat alapos mosás után héjastól nagy lyukú reszelőn egy tálba lereszeljük. Lábasban felhevítjük a kókuszolajat, majd az áttört fokhagymát megfuttatjuk rajta, ezután mehet rá a cukkini. Sózzuk, és szórjuk meg frissen őrölt borssal, valamint a kaporral (én nem szoktam fukarkodni vele, mert nagyon szeretem az ízét). Keverjük át, és öntsük fel a növényi tejjel, kb 10 perc alatt főzzük puhára. A végén szórjuk rá az amarant lisztet, vagy a tápióka keményítőt, és reszeljünk rá ízlés szerint szerecsendiót, forraljunk rajta még egyet és már kész is! Amellett, hogy isteni finom, még hamar el is készül!

Fogyasszuk jó étvággyal!