Hát kedves paleósok, és kísérletezők, ezzel a recepttel már rég adós vagyok, legalábbis Ő szerinte, azért gondolom, mert akárhányszor, esszük rákérdez, ezt ugye már posztoltad? 🙂 Nem beszélve azokról a szerencsésekről, akik már kóstolhatták ezt a remekem :-)). Nem csodálkozom ezen, mert azaz igazság, hogy én is csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni erről a kenyérkéről, mert mind formájában, mind ízében, mind állagában olyan mint a KENYÉR! Nincs tojásos mellékíz, nincs karakteres magliszt íz pl.: lenes íz! És hogy miért nem került még közkincsé a recept? Hát azért mert, egyszerűen nem sikerült úgy lencsevégre kapnom a veknikéket, hogy azzal maximálisan elégedett lettem volna :-(, de most engedve a nyomásnak, így marad nézzétek ezt el nekem! Az alább felsorolt mennyiségből 2 db kb. 40-45 dkg-os kenyér lesz!
Hozzávalók:
15 dkg mandula finomra őrölve
15 dkg lenmag kávédarálón leőrölve
12 dkg szezámmag kávédarálón leőrölve/ vagy szezámliszt
5 dkg tetszőleges paleó liszt (kókusz, kendermag), vagy egyéb őrölt+ mag (pl. tökmag, napraforgó)
3 ek útifűmaghéj (psyllium)
2 ek zsiradék
2 tk só
1 tk szódabikarbóna
kb. 4 dl víz
Az elkészítés is nagyon egyszerű, magokat finomra daráljuk, hozzáadjuk a többi száraz hozzávalót majd a zsiradékot is és lassan elkezdjük adagolni hozzá a vizet eközben kézzel ruganyos tésztává gyúrjuk. Pihentessük kb. 15-20 percig majd gyúrjuk át még egyszer. Sütőpapírral kibélelt tepsibe rakjuk át a tésztát két kupacba, majd nedves kézzel (!) formázzuk vekni formájúra.
Könnyen formázható, nem mállik szét! Kicsit vagdaljuk be tetejét, hogy olyan legyen mint az igazi! 😉
200 °C-ra előmelegített sütőben alsó-felső sütéssel süssük 55-60 percig, akkor jó, ha kívül szép aranybarna és kemény héja. Amikor megsült rácson hagyjuk kihűlni.
Íme! Mint láthatjátok valóban, olyan mint a hagyományos kenyerek!
Kihűtés után szépen szeletelhető, nem nedves és van kérge is! 🙂
