Már csak néhány óra és belépünk 2014 kapuján. Az elmúlt napokban főztem és fényképeztem lelkesen, de már új poszt nem került ki! Na majd jövőre…

Visszatekintve 2013-ra nincs okunk panaszra, sok új izgalmas dolog történ velem, velünk. A teljesség igénye nélkül: paleók lettünk, és elindult ez a blog is, nagyon örömteli volt számomra, hogy beválasztották a cafeblog VIP csapatába is, bár nem leszek benne a top 20-ban mégis nagyon jó tanulási lehetőség ez számomra!

Ezután ősz elején elindult a “Tisztalyo” natúr kozmetikumokat készítő műhelyünk. Gyorsan ismerté váltunk, a hírünk szájról szájra terjedt és, nagy örömünkre vásárlóink nagyon, de nagyon elégedettek! Ezúton is köszönjük minden kedves vevőinknek a bizalmat! Mindez arra sarkall, hogy ne álljunk meg itt, hanem mind szakmailag, mind üzletileg tovább fejlesszük magunkat.

És év végére, talán Ő is a helyére került, talán megerősítést kapott, hogy ha tovább akar lépni, akkor jó úton halad! És megtaláltuk álmaink tanyáját is, úgyhogy kitudja… :-)))

Nagyon Boldog Újévet Kívánok minden kedves olvasómnak, ismerőseimnek, barátaimnak!

Váljon valóra minden álmunk 2014-ben! 🙂

Egészségünkre! 🙂

Most, hogy már elmúlt a karácsony beszéljünk erről: Csodavárás, ámítás, netán hazugság, meddig lehet fenntartani a karácsonyi csodát?

A fiaim 10 éves és 8 éves kezdenek abba a korba érni, amikor még akarják hinni a csodát, de azért már mégis csak egyre több információjuk van a Karácsonyról! Az iskolában is egyre több gyerek van felvilágosítva, megy az észosztás rendesen, meg hát az eltelt évek alatt felgyűlt emlékek, is arra engednek következtetni, hogy talán ez az egész Jézuska, angyalokkal sztori nem is biztos, hogy igaz.

Mint mondtam, hinni még akarnak, de családunk felnőtt tagjai szinte akarják, hogy legyen már vége ennek a Jézuska sztorinak és tudják már meg végre a gyerekek, hogy ezek a dolgok, amik a fa alatt vannak, azért mégis csak tőlük való. A dédink például így adta oda nekem a pénzt: “Nekem mindegy Kisjányom, hogy mit veszel, de tudják a gyerekek, hogy tőlem van!” :-O Sokat törtem a fejem, hogy 3 évesünknek és a 1,5 éves cseppnek hogyan hozom tudomására, hogy ezeket az ajándékok minden eddigi híresztelés ellenére bizony-bizony Déditől kapták…

Ráadásul a többi nagyszülő sem tud “társ lenni”, hogy könnyebben fenntarthassuk a karácsony csodáját. Anyukám például, amikor a nagyok ott voltak, nekik szegezte a kérdést: Na és jó még a kabát, amit tavaly vettem nektek karácsonyra, jaj akarom mondani a Jézuska hozott??? :-S  Fiaim reakciója erre: “Anya, karácsony témában ez a Mama olyan béna…:-(

No, el is határozták, hogy most bizony kikémlelik a dolgot, és Ők bizony nem hajlandók bemenni vacsora után a Nagyszülőkkel a szobába, mert biztos akkor rakjuk a fa alá az ajándékokat! 🙂 Ezt megelőzendő “gonosz” tervet eszeltünk ki, a fenyőfát 23 éjjel szokták meghozni az angyalok és ezt 24-én együtt díszítjük fel, az idén azonban másként cselekedtek. Ugyanis meghozta a becsomagolt ajándékokat is, és az volt a kíváncsiság “büntetése”, hogy csak vacsora után lehetett kibontani a kívánatos csomagokat. Nehéz volt, de mégis hiteles lett, mert több bizonyíték is keletkezett arról, hogy mégis csak az angyalok hozzák a fát és a Jézuska az ajándékokat.

A véletlenek is segítségünkre voltak, mert például, olyan dundi fába szerettem bele, ami sokkal szélesebb, mint az ajtónk, így ha nem lett volna összekötve, bizony nem fért volna be. Mivel a fiúk már csak kicsomagolt állapotába látták, rögtön  megállapították, hogy ezt a fát bizony, csak csoda útján lehet hozzánk eljuttatni, mert Apa bizonyára hangosan szitkozódott volna, amíg megpróbálta volna beszuszakolni a jól megtermett darabot. Arra meg bizonyára felébredtek volna Ők is :-)) A másik bizonyíték, az lett, hogy az ajándék kísérő kártyák olyan tollal voltak megírva, amilyen nekünk nincs a háztartásban :-), legalábbis Ők még nem találkoztak vele 😉

Mint látható akarják még a csodát, de vajon meddig tudják még fenntartani az illúziót ennyi külső hatás ellenére?

Ahogy közeleg a karácsony, egyre inkább azt érzem, hogy mindannyian rohanunk. A december olyan gyorsan röppen el, mintha dupla sebességgel fogynának a napok. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már lezártam az évet, minden kötelezettségemet letettem. Végre itthon van a család is, így eljött az igazi nyugodt, békés, örömteli készülődés ideje. Kezdődhet a közös munka és a pepecselés a mézeskalácsokkal, trüffelekkel, és hadrendbe állítottam a bevált szaloncukor receptjeimet is, ezeket hoztam most nektek is.

Készüljünk együtt!

Nálunk merített papírból készült a csomagolás, így könnyedén a fához hangolhatjuk, ha fel szeretnénk tenni néhányat!

Több előnyük is van pl. természetes összetevőket tartalmaz, nincs benne színezék sem tartósítószer! Bár a receptek eredetileg hagyományos tejszínes cukros verziók voltak, könnyedén paleósíthatóak, és nem utolsó sorban biztos, hogy működnek!!! A konyhánk a minap átalakult szaloncukor gyártó műhellyé az adventi készülődés jegyében, és e  barátnős, gyerekes nap keretében többen is elkészítettünk egy-egy változatot, pl. a marcipános, vagy kókuszos fajtákból.

Szerintem egyébként mindenkinek érdemes megpróbálkozni a szaloncukor készítéssel, mert egyáltalán nem nehéz a művelet, a végeredmény pedig minden képzeletet felülmúl! A marcis bonbon eredeti receptjét évekkel ezelőtt, egy  Nők Lapja Konyhájában találtam, ezt alakítottam a saját ízlésünkre.

Marcipános szaloncukor  2:1-ben: narancsos, és gyömbéres (ebből a mennyiségből kb. 30 db lesz, érdemes mindjárt dupla adagot készíteni, a végén pedig két adagra bontva ízesíteni). A munkát az S-késes robotgép végzi, néha fel kell lazítani a masszát és mehet tovább, ez kb. 10 perc, de fogjuk lát, ha már masszává alakult.

– 20 dkg blansírozott mandula (vizet forralunk, beledobjuk a mandulát, hagyjuk ázni pár percig, majd leöntjük róla a vizet, és leöblítjük hideg vízzel ezután ujjainkkal már könnyedén kinyomjuk a mandulát a ruhájából)

– 10 dkg porcukor/ porrá őrölt eritrit

– késhegynyi fahéj és/vagy gyömbér

– 5 dkg  kandírozott narancshéj. A gyömbéres változatnál natúr aszalt gyömbért használtam szintén 5 dkg-ot, ki is neveztük felnőtt szaloncukornak, mert meglehetősen csípős!

– néhány csepp keserű mandula aroma (ha valaki tud keserű mandula lelőhelyet, akkor abból rakjon néhány szemet hozzá)

és annyi víz (cca 0,5 dl), ami segíti a gép munkáját és krémessé teszi az őrleményt.

A végén tegyük hozzá a narancsot, vagy gyömbért, kapcsoljuk be még egy kicsit a gépet, és már el is készültünk.

Ekkor kiterítünk egy folpack darabot, kézzel összeállítjuk a masszát és egy vastag hurkát formázunk belőle,  így tesszük el a becsomagolt friss marcipánt. Legalább 1-2 órát pihentessük a hűtőben, de egyébként sokáig eláll, (ha jövőre készítjük kb. 2 héttel hamarabb már hozzá is láthatunk a kivitelezéshez ;-). Feldaraboljuk és nedves kézzel szaloncukor formát adunk nekik. A gyömbéreset natúr kakaóporba forgattam, a narancsosat pedig mártsuk temperált étcsokoládéba egy villa segítségével, ütögetve csepegtessük le, és sütőpapíron hagyjuk megszilárdulni a csokit. A csoki temperálás a gyakorlatban szerintem sokkal egyszerűbb, de annyira körülményes leírni, a módját, hogy nem is kísérelem meg! De hál’ Istennek vannak elszánt bonbon blogerek, akik ezt már korábban megtették pl  itt .

A másik receptet Bea hozta a szaloncukor készítésre, mert elpanaszoltam neki, hogy régóta vágyom egy jó kókuszos receptre, én paleósítottam, kókusztejszínnel, és eritrittel, valamint az eredeti receptet túl lágynak éreztem, ezért, hogy szilárdabb legyen tettem, hozzá kakaóvajat, de biztos jó lenne kókuszolajjal is! Így mártható állagúvá lett! 🙂

Amíg a gép dolgozik a marcipánon, addig a tűzhelyen el tudjuk készíteni a kókuszos verziónkat! Ebből a mennyiségből kb. 40-50  db lesz, a cukrok mérete nagyban meghatározza a darabszámot :-):

– 15 dkg kókuszreszelék

– 125 ml tejszín

– 12-15 dkg eritrit

5 dkg kakaóvaj, vagy kókuszolaj

egy fél vanília kikapart része, vagy vanília kivonat néhány csepp.

A tejszínt beleöntjük egy forraló edénybe, beletesszük a vaníliát, majd a cukrot és a kókuszreszeléket, addig kavargatjuk amíg el nem válik az edény falától, ekkor vegyük le a tűzről és tegyük bele a zsiradékot majd kevergetve hűtsük. Ezután vagy hurkára formázzuk ebből is, vagy a lábosban hagyjuk teljesen kihűlni. Utána én megformáztam szaloncukor formájúra, és így szikkasztottam 1-2 napig, utána pedig a temperál csokival ezt is bevontam.

A harmadik verzió nálunk az energia golyó mintájára szokott készülni.

Én imádom! Az adventi készülődés sem telhet el nélküle, mint ahogy a karácsony sem fog, még a fa alá is kerül majd belőle, jó kis gasztro ajándék lesz, mutatós kis dobozkában! A mai variáció nekünk készült ezért persze paleosítani kellett, de ez nem von le az értékéből, isteni lett! Mandulás-narancsos ízt kaptak és három féle ruciba öltöztettem őket éjsötét csokisba, natúr kakaóba, és szűzies fehérbe. Nézd csak:

Ínycsiklandó golyóbisok

Hozzávalók: 15 dkg 74 %-os étcsokoládé (Lidl)

3 dl kókuszkrém (Cocomas)

3 ek eritrit

fahéj, gyömbér ízlés szerint

10 dkg blansírozott mandula

5 dkg eritrit

1 marék kandírozott narancs

A bevonáshoz, 10 dkg étcsokoládé 74 %, natúr kakaópor, 3 ek eritrit kávédarálóban finomra őrölve.

A csokoládét apróra törjük és vízgőz felett felolvasztjuk, hozzáadjuk a tejszínt és az eritritet, melegen tartjuk, hogy az eritrit fel tudjon oldódni, és késhegynyi gyömbérrel és fahéjjal ízesítjük. A robotgép S-késével apróra daráljuk a mandulát, hozzáadjuk a kandírozott narancsot és az eritritet, valamint pici vizet, csak annyit, hogy a gép tudjon vele dolgozni. Amikor marcipános állagot vesz fel hozzákeverjük a csokis alaphoz és betesszük a hűtőbe dermedni.

Lezárt dobozban tároltam, mert a csoki minden  szagot magához vesz, ha nem vigyázunk!

Ajándékba???

Kávés kanállal porcióztam a golyókat, és íziben formáztam két kezem között, mert gyorsan olvadni kezdenek. A csokiba mártandó falatokat betettem még a hűtőbe, de legközelebb a fagyóba is be fogom dugni őket, hogy könnyebb legyen mártogatni, és hogy jobban megtartsa a formáját. A többieket felváltva forgattam meg a kakaóba és az eritritbe.

Jó étvágyat!

Csoki szarvasgomba 🙂

Kellemes készülődést!

Nagyon szeretem a mutatós gyorsan és olcsón kivitelezhető ötleteket, ez a darab ráadásul ötvözi a most divatos eklektikus stílust és még környezettudatos is. A mi hálószobánkba ez a díszített üveg teremt ünnepi hangulatot, de lehet, hogy készítek még egyet az ablakba is :-).

Az kivitelezés során azokat a régebbi karácsonyfa díszeket használtam fel, amik idén biztosan nem fog felkerülni a fára. Az IKEA-ban pedig találtam hozzá egy olcsó led sort, ami ráadásul elemmel üzemeltethető, így nem kell ügyeskedni a kábel elrejtésével, és bárhová tehető, nem probléma, ha nincs a közelben konektor!

A munka rém egyszerű; elővettem egy 5 literes (szép formájú) befőttes üveget, a miénk egy régi darab a házunk padlásán találtam, szép kékes színe van és a formája sem átlagos :-). Jelen esetben gyapjút használtam, mert nemrégiben az a szerencse ért hogy kaptam egy hatalmas adagot, de vattával is működik. Tehát meglazítottam a gyapjút, és közzé rejtettem az izzósort, úgy hogy lehetőleg mindenhová jusson a parányi fényforrásból, a tetejére raktam plusz gyapjuk, arra csücsültettem a kapcsolót, majd ezt is befedtem. Következtek a kicsi színes díszek, a puha gyapjún, vagy vattán szépen felfekszenek az üveg falához. Már csak az üveg szája maradt hátra, úgyhogy rákötöttem egy széles csipkét! És már kész is!

Jó munkát!