Ötletvár

Az Őrségi nyaralás

Képekben

Az elmúlt hetet az Őrségben töltöttük, nyaralt a család! 🙂 Sok élménnyel lettünk gazdagabbak. Régóta terveztük már hogy ellátogatunk az ország e számunkra távoli vidékére. Nem csalódtunk, gyönyörű, és szerintem nagyon turista és gyermekbarát vidéke ez kis országunknak!

Az egész úgy kezdődött, hogy hétfőn én és drága párom hajnali 5-től pakoltunk le kocsiba a sok-sok holmit, készítettük össze a kajákat és a gyerekeket az útra, amíg végül 8 órakor sikeresen kigördült a házunk elől a púposan megrakott autó és kezdetét vette a közel 500 km utazás át egész Magyarország északi és középső részein. A Velencei tónál iktattunk be egy hosszabb szünetet egy csobbanással és egy ebéddel egybekötve, majd folytatva utunkat meg sem álltunk Magyarszombatfáig, ahol szállásunk volt. Az Álombeli Őrségi házikók legnagyobbikában hajtottuk álomra a fejünk, ide 18.30-ra sikerült befutnunk. A faborítású tetőteres házikóban népes családunk is kényelmesen elfért és a kedves szállásadónkra sem lehet panasz.
Soma baba annyira izgatott lett az utazástól, meg fogzik is a drágám, és még a dinnyével is éppen most kötött életre szóló barátságot, hogy ettől  a konstellációtól, ezen “rövid” út alatt kb. 5* kakált be, úgyhogy az ország több pontján hagytuk ott a gyermek DNS mintáit kis bűzcsomagba rejtve. :-))
Az eltelt egy hét alatt fürdőztünk több helyen pl. Lentiben az “energia fürdőben”, valamint a csodálatos Hársas tónál, és Vadása tónál, ahol a fiainkat Apa okította a horgászás kezdeti lépéseire. A Hársas tónál végre megszűnt Soma ellenérzése a természetes vizekkel  szemben, mert bizony legkisebb gyermekünk hangosan tiltakozott, ha tó közelbe vittük, és még a lábikója ujját sem volt hajlandó bedugni, többek között a Velencei tóba sem, de itt nagyon otthonosan fickándozott a finom meleg vízben.
De nem csak fürödtünk, hanem kis vonatoztunk is Ábellel, az öreg gőzössel, és kipróbáltuk, hogy milyen lehetett egy középkori lakoma, majd kalandoztunk a Márokföldi kaland parkban, is. Ti tudtátok, hogy ezen  településen még 40 fő sincs az állandó lakosok száma, mégis a kalandparkot a helyi önkormányzat hozta létre, többek között munkahely teremtő szándékkal. Valamint az idén átadtak egy jurta tábort ahová, családokat, kisebb csoportokat várnak, lehet náluk íjászkodni, valamint itt is fellelhetők ama bizonyos energia vonalak, amik Lentiben is, melynek metszéspontjainál lehet töltődni is! 😉
Engem teljesen lenyűgözött, ez az összefogás, valamint az is hogy kísérőnk, milyen türelemmel kísérte minden lépésünket végig a kaland pályán.

És persze ettünk is, voltunk többször étteremben, ahol nagyon büszke voltam a gyermekeinkre, mert szerintem csodásan viselkedtek! Egyébként az étlapról nem volt mindig könnyű a választás és nem a bőség zavara miatt. 🙁 Sajnos azt sem mondhatnám, hogy gasztronómiai kirándulásokat tettünk, mert a helyi specialitásokat nem tudtuk megkóstolni lévén krumplis, lisztes a java :-(, de azért nem haltunk éhen! :-))

Készítettem régi ígéretemet beváltandó Rákóczi túróst paleo kiadásban itt találjátok a receptet békebeli Rákóczi túrós paleo módra mert az nagy kedvenc volt korábban, úgyhogy indulás előtt neki is álltam…

békebeli ízek: (paleo) rákóczi "túrós"

Úgy tartja a mondás, hogy: “Szegény ember, aki még ígérni sem tud!”, hát én ígérek,  elég régóta a családnak a Rákóczi túróst paleo kiadásban, mert az nagy kedvenc volt korábban, de valahogy nem került sor a kivitelezésre. Most a nyaralás előtti felfordulás közepén szállt meg az ihlet, úgyhogy indulás előtt neki álltam a nagy műnek.

Először készítettem “túrót”, jó sok lett mert volt egy nagy adag tojásfehérjém,  és nem akartam, hogy megromoljon mire hazajövünk.

Ha valaki nem paleo és a tuti Rákóczi receptet keresi, akkor http://www.desszert.eu/rakoczi_turos link alatt van a legjobb Varga Gábor cukrász tolmácsolásában, én régen ezt sütöttem és ezt dolgoztam át most paleora is!
A menete a következő volt készítettem egy linzerhez hasonló alapot, aztán jött egy vastag túró réteget és a tetejére került a cukormentes baracklekvár, felváltva az eritrites tojáshabbal (csodálatos felismerés, hogy az eritrittel sokkal keményebb és tartósabb lett a hab, úgyhogy karácsonykor biztos fogok készíteni habkarikát is, éljenek a klasszikusok), remélem tetszeni fog nektek ez a recept, és sokan kipróbáljátok.
Igazán békebeli lett az íze is 😉

Hozzávalók:

a linzerhez:
200 g mandula s-betétes robotgéppel lisztté őrölve
50 g eritrit vagy xilit
70 g kókuszolaj
Az egészet a géppel összedolgozzuk, majd kézzel átkeverjük, utána hűtőben pihentetjük, amíg annyira meg nem szilárdult, hogy nyújtható legyen min. 30 perc. Én a sütőpapíron szoktam nyújtani ezeket a tésztákat, és úgy, hogy frissen tartó fóliát (folpackot) teszek a tetejére, így nem ragad rá a nyújtófára. Kb 0,5 cm vastagságú négyzetre ügyeskedjük és 180 °C kb. 10 percig elősütjük, ez persze függ a sütőnktől Szép világosbarnára sütjük.
“túró” töltelék:
750 g paleo túró,
200 g eritrit,
1 db egész tojás
1 citrom reszelt héja
2 ek. zselatin fix (legközelebb kipróbálom psylliummal is, de most nem volt itthon)
A hozzávalókat alaposan összekeverjük, ha psylliummal dolgozunk, hagyjuk kicsit állni, hogy megduzzadhasson. Először megkenjük a tésztát baracklekvárral, majd rákenjük a tölteléket a tészta tetejére. Így rakjuk a sütőbe még 20 percre. Amíg sül készítsük el a tojáshabot.
tojáshab:
100 g tojásfehérje
100 g eritrit
A fentiekből kemény habot készítünk, és az elősütött túró tetejére tesszük, a képen látható sütinél nem bajlódtam a habzsákkal, egyszerűen beterítettem, majd visszaszedtem belőle, hogy csíkok keletkezzenek a habból egymástól 1 cm távolságra és a közöket kitöltöttem a baracklekvárral, majd ismét sütés következett, sajnos nem mértem az időt, kb. 10 perc alatt szépen kiszikkadt a hab, rácson a tepsiben hűtöttem ki, majd szeleteltem, dobozoltam, és hűtőben pihentettem indulásig.
A képek már az utazás utáni reggelen készültek, a szálláshelyünkön, szerintem, még így is csinosak, nem viselte meg őket az utazás!
Jó Étvágyat!

 

Mángold, mángold, mángold

A tavalyi nyár több szempontból meghatározó volt, mondhatjuk, hogy a nagy felfedezések nyara volt! Növény tekintetében ez a mángold volt, korábban nem ettünk soha, de tavaly garázdálkodtunk egy közeli biogazdaságban nevezetesen a Szeles kertben HÉTben :-), és többek között mángoldot is ültettünk, így ísmeretlenül.

A wikipédia ezt tudja a mángoldról  

Aztán elkezdte megnöveszteni szép zöld leveleit, és mi csak főztük és ettük, főztük és ettük és fagyasztottuk, és télen is ettük 🙂
Tehát tavasszal nem is volt kérdés, hogy az itthoni kertben is kell neki helyet szorítani, és tegnap le is szüreteltük az első adagot, és elkészült az első ételünk mángoldból. Igen ám, de tavaly márványsajttal és tésztával ettük főként, mert az volt a kedvenc! Igen ám, de a paleóban sem egyik sem a másik nem megengedett, és mikor szeleteltem a levelet, csak nem hagyott békén az emlék, ott csiklandozta az ízlelőbimbóimat.
Megkomponáltam hát paleoból ezt a sajtos ízvilágot, és egyértelmű sikert aratott népes családom táborában!

Receptér katt ide!

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!